2026-04-20 07:23:37

A kormány titokban új KRESZ-t készít, komoly meglepetésekre lehet számítani.

kreszvaltozasok md

Véget érhet a rettegés az utakon, vagy csak állampolgári jogokat csorbítana a kormányzat? A közlekedési minisztérium szerint állami beavatkozást igényel a nagyteljesítményű autók elterjedése, ezért újraírnák a KRESZ-t.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) az LMP-s Bakos Bernadett kérdezte arról, hogy támogatja-e a kormány, hogy a nagyteljesítményű személygépkocsik vezetéséhez szigorúbb feltételeket kelljen teljesíteni. A felvetés mögött egy ellenzéki törvényjavaslat húzódik meg, amelynek a tárgysorozatba vételét egyébként a parlament Gazdasági bizottsága elutasította október 3-án. 

A módosítás értelmében az olyan személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedély, aminek hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye meghaladja a 300 kilowattot, csak annak a személynek adható, aki

  1. legalább öt éve rendelkezik személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel,
  2. a külön jogszabályban meghatározott pszichológia alkalmassági követelményeknek megfelel,
  3. a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot elvégezte, és a vezetői jártasságáról és magatartásáról vizsgát tett.

Ellenben nem adható engedély annak, akit közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életének vagy testi épségének veszélyeztetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Illetve szünetel az engedélye annak, akivel szemben a fenti közlekedési bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

A beterjesztő Molnár Zsolt (MSZP) indokolása szerint drámai mértékben megnövekedett azon kirívóan súlyos közúti közlekedési szabályszegések száma, amikor az elkövetők mások élete és testi épsége iránt teljes közömbösséget tanúsítva és a legelemibb közlekedési szabályokat semmibe véve agresszív magatartást tanúsítanak a közlekedésben résztvevő többi személlyel szemben, vagy a közutakat versenypályaként használják.

Az elmúlt években a fékevesztett száguldozás több, a közlekedésben szabályosan résztvevő vagy egyszerűen csak utcán tartózkodó ember halálát okozta. Szomorú példaként említhető a budapesti Harminckettesek terén a villamosmegállóban várakozó személy halálra gázolása vagy legutóbb az Árpád-hídon történt halálos kimenetelű gyorsulási verseny. E cselekményeket jellemzően olyan személygépkocsikkal követik el, amik a közúti közlekedés igényeit messze meghaladó, sportcélokra alkalmas teljesítménnyel rendelkeznek

- érvelt a szocialista politikus, aki szerint biztosítani kell, hogy a törvényjavaslat ne vonjon el már meglévő jogokat. Ezért a megfogalmazása szerint átmeneti szabályként kell rendelkezni arról, hogy a törvényjavaslatban meghatározott szigorúbb követelményeket a törvény hatályba lépését követően kiadott vezetői engedélyekre kell alkalmazni. Az átmeneti szabály elégséges időt biztosít a szükséges végrehajtási rendelkezések megalkotására is - javasolt a politikus. 

Bakos Bernadett az ÉKM-et arra emlékeztette, hogy bár a Gazdasági Bizottság fideszes többsége nem támogatta a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, Bánki Erik, a bizottság kormánypárti elnöke az ülésen elmondta, hogy folyamatban van a KRESZ módosítása és a Molnár Zsolt által megfogalmazottak is a javaslatok között szerepelnek.

Új KRESZ lesz?

Ágh Péter államtitkár erre reagálva nemcsak az állami beavatkozás szükségességét ismerte el, de megerősítette Bánki Erik szavait is, zajlik a KRESZ felülvizsgálata, és ennek részét képezi, hogy a nagyteljesítményű gépjárművek helyzetét miként érdemes rendezni. Egyébként a KRESZ felülvizsgálatára, érdemi áttekintésére 2009 óta nem került sor. 

Úgy gondolom, hogy a technológiai fejlődés, az új közlekedési eszközök megjelenése, a közlekedési infrastruktúra - és az ehhez tartozó társadalmi szokások - olyan mértékben változtak, amelyet egy módosítás már nem tud hatékonyan kezelni: újat kell alkotni. Olyan közlekedési rendet kell teremtenünk, amely reflektál a XXI. századi európai kihívásokra, amely koherens, mindenki szempontrendszerét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi, a biztonságra épül, de támogatja a gazdasági fejlődést

- közölte a közlekedésért is felelős minisztérium államtitkára. 

Ugyanakkor Ágh Péter a legfontosabb kérdésként a közlekedési kultúra megváltoztatásában látja. 

Nem jó a képlet

Nem tartjuk megfelelő kiindulási alapnak kizárólag a járművek KW-ban megadott teljesítményéhez kötni a tervezett módosítást. Álláspontunk szerint a tömeg/teljesítmény (kg/KW) aránynak lenne egyedül értelme, az mutatja csak meg valójában, hogy egy autó erős vagy sem, pontosabban, hogy szakavatatlan kezekben jelenthet-e objektíve is magasabb balesetveszélyt - fogalmazott az Economxnak Takács Krisztián, a Totalcar újságíró. 

Testvérlapunk szakírója mindemellett hangsúlyozta,

a 300 KW-os határ indokolatlanul magas, ezen küszöbérték feletti teljesítményű személyautóból a statisztikai tűréshatáron belüli számban futnak csak hazánk útjain.

Elmondása szerint az oktatás-képzés oldaláról szerencsésebb ezen kérdéskör szabályozásának megközelítése, mert például

egy 1400 köbcentiméteres motorral szerelt, 70 KW maximális teljesítményű, 1 tonna alatti önsúlyú városi kisautó avatatlan kezek között éppen úgy alkalmas halálos közúti balesetek okozására, mint a „sportautók”.

Megfontolandó az is, miszerint a kérdéskörben a vezetési képességek és rutin ellenőrzése hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon. Az "öt éve rendelkeznie kell személygépkocsi vezetésére jogosító vezetői engedéllyel" megfogalmazásba ugyanis beleesnének azon járművezetők is, akik évtizedek óta rendelkeznek vezetői engedéllyel, vezetési tapasztalatuk/rutinjuk azonban nincs annak okán, hogy közúti forgalomban sosem vettek részt sofőrként.

A kötelező "tanfolyam és vizsga" előírása is hatástalannak bizonyulhat, amennyiben gyakorlati képzés és vizsga (például: vezetési tréning) nem kapcsolódik hozzá, vagyis ha csak elméleti. Ahogyan egy KRESZ tanfolyam és vizsga után sem lesz alkalmas senki sem a közúti közlekedésben való érdemi és biztonságos részvételre - hangsúlyozta Takács Krisztián. 

A Totalcarnál a B kategóriás jogosítvány szétválasztása tekintetében a kötelező vezetéstechnikai tréning bevezetésének és a súly/lóerő arány meghatározásának látják az értelmét, anélkül csupán látszatintézkedésnek tekinthető az esetleges módosítás, ugyanakkor az orvosi és pszichológiai alkalmasság fokozott vizsgálatával maradéktalanul egyetértenek.

Jogalkotási oldalról úgy vélik a szakportálnál, hogy a KRESZ módosításának kizárólag átfogó és nem eseti /ad hoc jelleggel lehet értelme.

Így amennyiben az ÉKM már dolgozik a jogszabály átfogó módosításán, az eseti jellegű, egy-egy paragrafusra vagy kérdéskörre koncentráló módosítási javaslat hozzáadott értékét kétségesnek tartjuk

- szögezte le Takács Krisztián.

Változik a nyugdíjkorhatár – Íme a kormány tervei és az időpont

nyugdij mti 09

A tervezett nyugdíjreform várhatóan 2025-ben lépne életbe, ugyanakkor már az idei év végéig elkészítenék az ehhez szükséges nemzetközi tanulmányt. A reform célja, hogy elemezze a jelenlegi nyugdíjrendszer helyzetét és szükségességét.

Ezen kívül szükséges megvizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét, mivel egyre többen döntenek úgy, hogy korábban vonulnak vissza a munkából. A kormány a nemzetközi kutatás eredményeire alapozva kívánja kidolgozni a reformjavaslatot, amelyet az Európai Unió felé is bemutatnak.

A Nyugdíjas Parlament és az MSZP ellenzik ezt a reformot és tiltakoznak ellene.

A januári 15 százalékos nyugdíjemelést követően már 35 ezer nyugdíjas jogosult olyan havi ellátásra, amely meghaladja a félmillió forintot, ugyanakkor továbbra is 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből megélni.

Ennek hátterében az áll, hogy a nyugdíjak meghatározásakor mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazodni, ami miatt az újonnan megállapított nyugdíjak magasabbak, mint az előző években meghatározottak.

Farkas András, egy nyugdíjszakértő elmondása szerint az előző évekkel függő szorzók hatására az új nyugdíjak egyre magasabb összegeket képviselnek, mivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset növekedett az elmúlt években.

A kormány reformjavaslata szerint az intézkedések tervezésénél meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, különös tekintettel arra, hogy a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkedni fognak.

A januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren jogosultak olyan havi ellátásra, amely meghaladja a félmillió forintot, miközben még mindig 23 ezer nyugdíjasnak kell megélnie havi 40 ezer forintnál kisebb összegből. Ennek oka az, hogy a nyugdíjakat mindig az előző év átlagkereseti szintjéhez kell igazítani a nyugdíjmegállapítás során, ahogyan Farkas András, egy nyugdíjszakértő, az ATV-nek elmagyarázta.

Az értékkövetési szorzók használatával az előző évek adatait szorozzuk meg, és ezek egyre növekednek, mivel a nemzetgazdasági nettó átlagkereset az utóbbi években emelkedett. Ezért az újonnan megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a régebbi összegek.

A kormány reformjavaslata szerint az intézkedések tervezése során meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét, különösen mivel a 2030-as évek közepén várhatóan emelkednek a GDP-arányos kiadások.

Azonban a Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály, ezt nem tartja megfelelőnek. Szerinte az egészségben eltöltött évek nők esetében 62,8 év, férfiaknál pedig 61,5 év, tehát sokan már krónikus betegségekkel vagy sokféle örökölt vagy munkahelyi problémával küzdenek, amikor elérik a jelenlegi nyugdíjkorhatárt.

Az MSZP szakpolitikusa, Korózs Lajos, hasonlóan vélekedik. Szerinte inkább azon kellene dolgozni, hogy a gazdaságot előrébb vigyük, például a hatékonyság növelésével, magasabb hozzáadott értékű munkák meghonosításával Magyarországon, a képzés fejleszt

Durva szigorítás jöhet a jogosítványoknál – Sokan elbukhatják a vezetői engedélyüket, akkor is, ha évek óta van

jogsi

Az idős vezetők jogosítványhosszabbítása újra a figyelem középpontjába került

Magyarországon, és az Európai Unió is szigorításokat tervez.

A közlekedésbiztonság fokozása érdekében az EU olyan reformokat tervez, amelyek az idősebb vezetőkre is kiterjednek. Az európai országok között már most is léteznek hasonló rendelkezések, de az uniós terv szerint az ötévenkénti felülvizsgálat és a KRESZ-teszt bevezetése mindenhol kötelezővé válna.

Az új jogosítványhosszabbítási rendszer célja az, hogy az idős vezetők folyamatosan frissítsék és fejlesszék vezetési készségeiket, ezáltal növelve a közlekedésbiztonságot az európai utakon.

Az idősebb vezetőknek a tervezet szerint nem csak orvosi vizsgálaton kellene részt venniük, hanem KRESZ-teszten is kellene teljesíteniük, hogy bizonyítsák, képesek a friss KRESZ-szabályokra és az aktuális közlekedési körülményekre reagálni.

Magyarországon már jelenleg is szigorú szabályozás vonatkozik az idős vezetőkre. Az 60 év felettieknek rendszeresen orvosi vizsgálaton kell részt venniük a jogosítvány meghosszabbításához. Az uniós terv bevezetése esetén további kötelezettségek és vizsgálatok várnak az idősebb sofőrökre.

Az ADAC, a német autóklub, hangsúlyozza, hogy bár sok európai országban már működik hasonló rendszer, a statisztikák nem igazolják, hogy az idős sofőrök okoznának több balesetet, mint a fiatalabbak. Az idősek vezetői képességeit gyakran alábecsülik, és a tapasztalat, amit a hosszú évek alatt szereztek, jelentős előnyt jelenthet a közúti közlekedésben.

Az idős vezetőkkel kapcsolatos kérdés annyira fontos, hogy a Pénzcentrum cikkében szavazást is indított a témában. Az eredmények megmutathatják, hogy a közvélemény szerint szükség van-e a szigorításokra, vagy épp ellenkezőleg, a meglévő rendszer már elegendő biztonságot nyújt az idősebb vezetőknek.

Végső soron a közlekedésbiztonság mindenki számára fontos, és a jogosítvány meghosszabbításának folyamata egy olyan terület, ahol a fejlesztések és szigorítások értékelendők.

Az idősebb vezetők biztonságos részvételének garantálása az utakon kulcsfontosságú, és az uniós reformtervezetek ezt célozzák meg. Most az idő mutatja majd meg, hogy a jogosítványhosszabbításra vonatkozó változtatások hogyan alakulnak a gyakorlatban, és mennyiben járulnak hozzá a közlekedésbiztonság javításához.

Korlátozásokat vezet be a Tesco, aminek senki nem fog örülni

tesco

Többek között a csirkemellfilé megvásárolható mennyiségére korlátozást vezetett be a Tesco, más termékek is ez alá estek.

A csirkemellfilét is magukban foglaló ex-árstopos termékek – a Tesco állítása szerint – kedvező árképzése miatt ezekre az árucikkekre nagy az érdeklődés, az áruházlánc ezért október 12-től korlátozást vezet be az egyszerre vásárolható mennyiségekre vonatkozóan – olvasható a Tesco közleményében.

Az viszont nem derül ki, hogy milyen mennyiségű árut engednek egyszerre megvásárolni.

Jogosítvánnyal rendelkezők figyelem – Súlyos szigorítás jöhet, rengeteg magyar bukhatja a jogsiját

jogsi

Az Európai Unió tervei szerint a közlekedésbiztonság növelése érdekében az idősebb

sofőrök esetében is változtatni kívánnak a jogosítvány megszerzésének és

megtartásának szabályain.

Ezen változtatások közé tartozik az ötévente kötelező alkalmassági vizsgálat bevezetése a 70 év felettiek számára. Az ADAC, a német autóklub, úgy véli, hogy az európai uniós tervezet helytelen, mivel az idősebb vezetők nem okoznak több közlekedési balesetet, mint a fiatalabbak.

Az ADAC álláspontja szerint a tervezet nem veszi figyelembe a valóságot, mivel az idősebb sofőrökre jellemzőbb a helyzethez igazodó vezetési stílus és előrelátó közlekedés. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az idősebb vezetők nem okoznak több balesetet a többi korosztályhoz képest. Az idősebb vezetők közlekedési rutinjuk révén általában körültekintőbben és óvatosabban közlekednek, kerülik a kockázatos manővereket.

Emellett a tervezetnek nincs kidolgozva, hogy az alkalmassági vizsgálatokat miként hajtanák végre, és mi lenne a konkrét eljárás. Az ADAC úgy véli, hogy a pozitív alkalmassági vizsgálatok után az idősebb vezetők túlbecsülhetik saját képességeiket, és veszélyes helyzetekbe kerülhetnek.

Az ADAC továbbá hangsúlyozta, hogy az önkéntes elemek, például vezetéstechnikai tréningek, hatékonyan hozzájárulhatnak a közlekedési biztonság növeléséhez és a vezetők képességeinek megőrzéséhez.

Volker Wissing német közlekedési miniszter szintén kételkedik az új tervezet elfogadhatóságában. A statisztikák alapján a 70 év felettiek nem okoznak több közlekedési balesetet, és kétséges, hogy szükség van-e további követelmények bevezetésére az idősebb vezetőkkel szemben. A Német Közlekedésbiztonsági Tanács is elutasítja az idősek vezetési alkalmasságának kötelező ellenőrzését.

Magyarországon már jelenleg is szigorúbb rendszabályok vonatkoznak az idősebb sofőrökre. Az idősebb vezetőknek 60 év felett gyakrabban kell orvoshoz járniuk, hogy ellenőrizzék vezetésre való alkalmasságukat. Az orvosi vizsgálatokon a látást, a vérnyomást és alvási zavarokat is figyelembe veszik, és az eredmények alapján határozzák meg, meddig maradhat érvényes a jogosítvány.

Az tervezett uniós változások hatására a jövőben további követelmények is bevezethetők az idősebb vezetőkkel szemben. Az ügy részletes vizsgálata még várat magára, és a szakemberek hangsúlyozzák az önkritikus hozzáállás és a folyamatos képzés fontosságát a közlekedési biztonság megőrzése érdekében.

Brutális változás jön a benzin árában szerdától, alig hiszünk a szemünknek

benzinkutx381

Várj még a tankolással!

Hatalmasat esnek itthon az üzemanyagok árai szerdától, így most mindenképp megéri várni a tankolással.

A benzin és a gázolaj esetében is bruttó 20 forinttal csökken a beszerzési ár, ami várhatóan a kutak áraiban is megjelenik majd – írja a holtankoljak.hu.

A változást követően a következő átlagárakkal számolhatunk szerdától:

95-ös benzin: 610 Ft/liter

Gázolaj: 660 Ft/liter

Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke

1015994 solyom laszlo
Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel.

Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben. A volt köztársasági elnök 81 éves volt.

Jómódú családból származott

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Anyja jó­módú iparos-kereskedő családból származott, anyai nagy­apjának fű­szer- és gyarmatáru-kereskedése volt. Atyai nagyapja vasúti tolató volt a MÁV-nál, aki nyug­díjba menetele után suszterként dolgozott otthon. Felesége sváb asszony volt, kilenc gyermekük szü­le­tett. Apja „mezei” jogászként végezve a pénz­ügy­igaz­ga­tás­ban helyezkedett el. A há­ború után „osztályide­gen­nek” kiáltották ki, el­bocsátották állásából, ezért a me­cseki erdőgazdaság­ban segédmunkás, ké­sőbb bérelszámoló lett.

Az ötve­nes években nagy szegény­ségben élt a Sólyom család. Nem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára győzte meg arról, hogy ott a helye. 1966-ban pedig tanársegédi állást ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott.

Jogi pályán

Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Ugyanebben az évben tért haza, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást.

  • 1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.
  • Később, 1983-ban az ELTE jogi karánál kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre, majd
  • 1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára ment át mint tanszékvezető.
  • 2002-ben az újonnan induló Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem tanáraként dolgozott.
  • 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégtanára volt.

A nyolcva­nas években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

Kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt. Nagy teljesítménynek nevezte, hogy az elnöksége idején egy koherens dogma­tikai építmény jött létre az alkotmány alapján. Nem az volt a fő törekvésük, miként lehetne maguktól elhárítani az ügyeket. Ők még a „sajtpapírokra” írt in­dít­ványokkal is készségesen foglalkoz­tak, éppen azért, hogy az alkotmányi ren­delkezéseket értelmező mondatai­kat összefüggő rend­szerbe ágyazzák.

Nevéhez fűződik a „láthatatlan alkotmány” elmélete, amelyet azóta is rendületlenül vitatnak, illetve félremagyaráznak. A Sólyom-féle alkotmánybíróság igyekezett a napi politikán felülemel­kedni. A testület úgy volt a po­litikai rendszer egyik leg­fontosabb szereplője, hogy közben nem tett úgy, mintha a tiszta elmélet szférájában mű­ködne.

Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet. A spanyol etikettre utalva gyakran mondogatta, hogy a királynőnek nincs lába. Nem mutathatja, és gondolni sem illik rá. Minden alkotmánybíró­nak személyes presztízskérdése, hogy megfeleljen az Alkotmánybíróság semlegességéhez méltó magatartásmintának.

Sólyom László volt a harmadik

Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztására a harmadik fordulóban került sor, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota Tükörtermében, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be.