2026-04-20 02:28:47

Lehet szidni utálni ezt az embert, de amit elért éjszaka Brüsszelben, azért köszönettel tartozunk

Hatalmas bejelentést tett Orbán Viktor Brüsszelből: Magyarország mentesítést kap az uniós gázársapka alól

Orbán Viktor közölte: az Európai Bizottság energetikai javaslatai jelentették a „legnagyobb veszélyt” Magyarország számára.

„Elfogadásukkal azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások” – írta.

A veszélyt sikerült elhárítani:

Magyarország nem maradt egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolni– közölte.

Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne

– tette hozzá a kormányfő.

Azt is tudatta, hogy ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak, így „továbbra is nyitva az összes beszerzési lehetőség”.

„Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon” – mutatott rá Orbán Viktor.

A gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit – írta a miniszterelnök Facebook-üzenetében péntek hajnalban Brüsszelből.

 

 

Az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításáról – jelentette be az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban a belga fővárosban.

Charles Michel a kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban.

A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett – közölte az Európai Tanács elnöke.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást.

Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására.

Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására.

A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is – tette hozzá.

A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit.

Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak „nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz”, és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában.

A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia-spanyol-portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez – szavai szerint – lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum „az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába”.

Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.

A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.

Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.

A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

 

 

Ha ez bejön, drámai lesz: nézzék, milyen drágulás jöhet

Az élelmiszerárak már így is az egekben járnak, így nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy egyáltalán nem örülünk annak, ha további emelkedésekről hallunk.

Most viszont nagy esély van újból arra, hogy a feldolgozott élelmiszereknél drágulás jön – írja a Pénzcentrum.

A lap szerint hazánkban lehet a legnagyobb probléma az Unión belül az infláció miatt, hiszen egy országban sem volt olyan drasztikus drágulás, mint nálunk.

Az áremelkedés mintegy 40,4 százalék volt egy év alatt, mindehhez képest pedig az uniós átlag 16 százalék volt.

Mindez pedig azt okozza, hogy a feldolgozott élelmiszerek ára is hatalmasat fog nőni hamarosan, ami tovább nehezítheti a háztartások pénztárcáját. Magyarországon egy nem rég készült felmérés alapján az emberek drasztikus spórolásba kezdtek, kétszer is meggondolják, hogy mit vegyenek meg a boltokban.

A legnagyobb gond pedig azzal van, hogy az inflációval nem nőtt párhuzamosan a bérünk, tehát ugyanakkora fizetésekből és bevételekből kell kigazdálkodni valahogyan a közel duplájára emelkedett árakat.

Végleg eltűnhet a krumpli és a hagyma az összes magyar üzlet polcairól! Egyetlen üzletben sem lesz kapható! Nagy a baj!

Nehéz döntés előtt állnak a hazai kertészetek: a magas energiaárak miatt sokan inkább gyorsan piacra vinnék az árut, a betárolás költsége ugyanis nagyon megugrott az elmúlt hónapokban, emiatt az év végére eltűnhetnek a kínálatból a hazai gyökérzöldségek, a hagyma és a burgonya is – írja a Világgazdaság.

 

 

Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője a gazdasági portálnak elmondta: télen mindig drágábbak a zöldségek, ekkor ugyanis már a tárolás költségét is bele kell kalkulálniuk a kertészeknek az átadási árakba. A szakember szerint ugyanakkor idén rendkívüli helyzet alakult ki az ágazatban. 

„Kritikus időszak előtt állunk, az energiaárak drasztikus emelkedése ugyanis nagyon megnöveli a tárolási költségeket. Ezért a termelők többsége most azon gondolkodik, hogy megéri-e egyáltalán betárolni a zöldséget, vagy akkor járnak jobban, ha a betakarítást követően, a földek mellől adják el a terményt” – mondta a lapnak a szakember.

A szakember úgy véli, a termelők joggal tartanak attól, hogy a megnövekedett tárolási költségeket jövőre már nem tudják beépíteni az árakba. Elsősorban a különböző gyökérzöldségekről, a hagymáról és a burgonyáról van szó, amelyekből egyébként sem volt túl jó termés az idén. 

„Most mindenki szabadulna az árutól, az egyszerű tárolókban karácsonyig lehet minőségveszteség nélkül eltartani a zöldségeket. Ezt követően azonban már speciális hűtőtárolóra van szükség ahhoz, hogy a termék megőrizze a minőségét. Egyelőre kevés a korszerű tároló itthon, azonban azok a termelők is meggondolják, hogy használják-e, akik rendelkeznek ilyen kapacitással” – fogalmazott.