Egy elegáns esküvő készülődése mindig izgalmas, de mi történik, amikor a családi kötelékek és a társadalmi státusz ütköznek? Clara Wellington, a büszke és ambiciózus anya, nem tudta megemészteni, hogy fia, Brad egy Montana állambeli szegény lányba, Frannie Hecklébe szerelmes. Amikor Clara először találkozott Frannie szüleivel, az első benyomás nem volt éppen kedvező.
Frannie szülei, Mr. és Mrs. Heckle, távol álltak a Wellingtonok társadalmi elvárásaitól: Mr. Heckle egy elnyúlt, világoskék öltönyt viselt, míg Mrs. Heckle rikító virágmintás házi ruhája és műanyag cipője csak tovább súlyosbította a helyzetet. Clara szíve a torkában dobogott, amikor meglátta őket, és elhatározta, hogy mindenképpen megváltoztatja a szülők öltözködését, hogy ne rontsák el az esküvő fényét.
Azonnal távozniuk kell! - Kiabálta magából kielve!
„Hagyd őket békén, Clara” – figyelmeztette férje, Brad Sr., aki eddig soha nem használta ezt a hideg hangot. „Brad szereti ezt a lányt, és ők jó, igaz emberek.” Clara dühösen fújtatott, hiszen számára a megfelelő benyomás keltése elengedhetetlen volt.
Clara nem akarta, hogy a fia esküvőjéről rosszindulatú megjegyzések keringjenek. „Nekik is meg kell érteniük, hogy mit jelent jól kinézni!” – mondta magának, miközben meghívta Frannie és Mrs. Heckle-t egy ebédre, ahol a ruházati ajánlások mellett a társadalmi státusz fontosságáról is beszélni kívánt.
Az ebéd során Clara megpróbálta finoman, de határozottan kifejezni, hogy a megjelenésük mennyire fontos. „Mrs. Heckle, szerintem ideje lenne frissítenie a ruhatárát. A Bloomingdales-ben találhat megfelelő, mégis megfizethető darabokat.”
A találkozó során Clara mindent megpróbált, hogy megerősítse a családi hagyományokat, és megóvja fiát a lehetséges szégyentől. De a karma nem váratott magára sokáig.
Az esküvő napján, a fényűző ceremónia kellős közepén, amikor Clara a szertartás részeként bemutatkozott a vendégeknek, egy váratlan vendég érkezett: Frannie nagymamája, aki egy ragyogó, virágmintás ruhában lépett be, igazi eleganciát és bájt sugározva. Az ellentétes megjelenés és a nagymama kedvessége mindenkinek a szívébe lopta magát, miközben Clara kétségbeesetten próbálta megőrizni a méltóságát.
A nap végén a vendégek nem a ruhákról beszéltek, hanem a szeretetről, ami a fiatal pár között és a családok között is szövődött. Clara, akinek tervei kudarcot vallottak, belátta: az igaz értékek nem a külsőségekben, hanem a szív tisztaságában rejlenek.