A magyar kormány a nyugdíjrendszer átalakítására készül, ami abból a dokumentumból derül ki, amelyet Magyarország nyújtott be a helyreállítási források tervezett felhasználására. Ebből kiderül, hogy legkésőbb 2025. március 31-ével új nyugellátási rendszer léphet életbe.
Az Európai Bizottság a hosszútávú EU-támogatások 7,5 milliárd eurós felfüggesztése mellett elfogadta a helyreállítási támogatások 5,8 milliárd eurós (mintegy 2300 milliárd forint) tervét. Ennek része – a korábbi EU-ajánlásoknak megfelelően – a nyugdíjrendszer átalakítása is.
Ebből kiderül, hogy egy hároméves előkészítési ciklus végén, legkésőbb 2025. március 31-ével tervezik leváltani a jelenlegit, illetve életbe léptetni a nyugellátási rendszer új elemeit.
-
- A részletes terv szerint az első lépés, hogy egy szakértői anyagban elemzik a hosszú távú fenntarthatósági kihívások kezelésére – kitolódott életkor, minimálnyugdíj, egészségügyi helyzet – vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket. A jövő év végére elkészülő, nyilvános vitára bocsátott anyag már tartalmazza majd a nyugdíjkorhatár emelését, oly módon, hogy azt a várható élettartamhoz kötik, anyagilag is ösztönözve a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítását, valamint a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek csökkentését úgy, hogy tervbe veszi azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezelik.
- Ezt követné 2024 második negyedévi határidővel, hogy a kormány elé kerül a részletes szabályozási javaslat.
- A 2025-ös esztendő első negyedévében jönne a harmadik mérföldkő ezen a területen, mégpedig „a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépése”. Ennek értelmében a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó, a kormány jogalkotási javaslatán alapuló jogszabálynak hatályba kell lépnie, amelynek főbb elemei a következők:
- elősegíti a közép- és hosszútávú költségvetési fenntarthatóságot,
- megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak fizetett nyugdíjak megfelelőségét, értékállóságát
- hozzájárul a munkával töltött életszakaszok meghosszabbításához,
- a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat, változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.
Miért van erre szükség?
- A magyar népesség elöregedése és az államadósságnak a covid19-válság alatti növekedése fokozta a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos, hosszabb távú kihívásokat, magyarul a jelenlegi tb-rendszerben nem lesz elég forrás arra, hogy az egyre tovább élő nyugdíjas korosztályt a költségvetés eltartsa – áll a magyar helyreállítási tervben. „Az előrejelzések szerint a nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 %-a fölé emelkednek. Az államháztartás finanszírozása igy nem tartható fenn hosszútávon” – állapítja meg a dokumentum.
- A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növelte a nyugdíjkiadásokat. A rendszer a méltányossággal kapcsolatban is kihívásokkal néz szembe: az adó- és nyugdíjrendszer elmúlt évtizedben bekövetkezett változásai az előrejelzések szerint növelik majd a magas keresetűek nyugdíjára fordított kiadásokat, és fokozzák a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket.
- Kezelni kell azt is, hogy a nyugdíjminimum 2008 óta nominálisan változatlan maradt, ami azok helyzetét érinti, akiknek a pályafutásuk alatt nem volt folyamatos munkaviszonyuk, és akik alacsony átlagkeresettel rendelkeztek.
Forrás:blikk.hu